Félig vadon, félig kert paraguay lakosai harcos szelleműek, ám ez majdnem pusztulásukat okozta.
A paraguayi nemzet a Spanyolországtól való függetlenség kivívása, 1811 után hamarosan Dél-Amerika fontos hatalmává vált, de 1865 és 1870 között elvesztette több mint egymilliós lakosságának mintegy háromnegyedét az egyesült argentin-brazil-uruguayi haderő elleni véres háborúban. A csatában elesettek között sok nő volt. A háború végén körülbelül 28 000 felnőtt férfi és 200 000 nő maradt életben.
Éppen hatvankét évvel később, 1932-ben Paraguay újabb vakmerő háborúba kezdett, ezúttal Bolívia ellen. A két ország a Gran Chaco területéért harcolt, akkor azt hitték, kőolaj van ott. Paraguay győzött, és megszerezte a Gran Chaco felét, de mintegy 40 000 embert áldozott fel a nehezen megkapott területért, amely azóta sem adott olajat.
A háborúk és elnyomó kormányok sora Paraguay jelentős természeti erőforrásai ellenére Latin-Amerika legszegényebb országai közé juttatta. Amikor Alfrédo Stroessner tábornok 1954-ben elmozdította Federico Chávez elnököt, új kormánya egy időre politikai stabilitást hozott, de nem az emberi jogok tiszteletben tartásáról volt híres. Elnyomott minden belső ellenzéket, és külpolitikai elszigeteltségbe sodorta az országot. Azután őt is véres államcsínnyel buktatták meg 1989-ben.
Az 1992 júniusában elfogadott új alkotmány megtiltja az elnök újraválasztását, és ezzel Paraguay nagy lépést tett a demokrácia felé, s hozzáfoghatott a problémás földreform megoldásához és a költségvetés szerkezetének módosításához. (1991-ben a közkiadások több mint egyharmadát az állambiztonsági szolgálatok kapták, és csupán 5%-ot fordítottak egészségügyre és oktatásra.)
Paraguay első teljesen demokratikus választását 1993 májusában a Colorado Párt jelöltje, Juan Carlos Wasmosy nyerte. A következő évet hónapokig tartó vidéki viszálykodás és 35 éve az ország első általános sztrájkja zavarta meg. A parasztok földreformot és állami támogatásokat akartak; a sztrájk a munkások 40%-os béremelési követelését, továbbá azt a jelszót támogatta, hogy vessenek véget az állami vállalatok privatizálásának.
Paraguay viharos történelmét tekintve nem meglepő, hogy a gazdaság a 19. sz. közepén tapasztalt kezdeti nekirugaszkodás után lassan fejlődött. Exportlehetőségeit mindig akadályozta, hogy nincs tengerpartja és mély vizű kikötője, noha a Paraguay folyón (teljes hosszúsága 2540 km) felfelé kb. 1600 km-re 1700 t-s hajók is el tudnak jutni, és így kiköthetnek a fővárosban, Asunciónban.
Termékeny földjét fokozódó hatékonysággal használják: gyapotot, szóját, kukoricát és búzát termelnek. A K-i, trópusi erdőség értékes keményfát ad. Az 1960-as években a szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok számottevő exportot bonyolítottak le, és még most is ez a legfontosabb exportágazat.
Két tartomány
Paraguay két tartományból áll, Orientálból és Occidentálból, amelyet a Paraguay-folyó választ el egymástól. Ny-on van a Chaco, tágas, folyókkal öntözött alluviális talajú mocsár, legelő vagy száraz erdő. A Chaco maga három régióból áll, a Paraguay mentén van az Alacsony-Chaco, gyér pálmaerdők és mocsaras területek, ahol nagy szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok vannak.
A Közép-Chaco alapjában véve bozótos vidék, a mennoniták keresztény szektájának otthona. Ők 1900 óta kezdtek kivándorolni Németországból, Kanadából és Oroszországból, és itt fejlesztették ki nagymértékben szervezett közösségeiket.
Egészen ÉNy-on, a bolíviai határnál van a Gran Chaco, amelyet főleg kis, tüskés fákból álló áthatolhatatlan erdőség borít, és azt tervezik, hogy a vadállomány megőrzése céljából nemzeti parkká nyilvánítják.
A Chacón Paraguay 5 millió lakosának csak 4%-a él, az ország lakosságának 90%-a mesztic (spanyol és indián ősök keveréke). A többi a Paraguay folyótól K-re él, itt hullámos dombok, termékeny síkságok, legelők, valamint sűrű erdők vannak.
A folyó partjánál fekszik Asunción, Paraguay egyetlen nagyvárosa. A leggyorsabban növekvő város Ciudad del Este (korábbi nevén Puerto Presidente Stroessner), amely a világ legnagyobb vízerőművénél, a Paraná folyón épített Itaipú-gátnál található. Az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 99%- át vízerőműből nyeri.
A falusi népesség – a lakosság kb. 52%-a – többségének nehéz az élete. Földbirtokuk kicsi, és a gazdák legtöbbjének nagy családot kell eltartania. A születési ráta nagy, és a nagy csecsemőhalandóság ellenére a lakosság 40%- a 14 éven aluli.
SZÁMOK ÉS TÉNYEK
Hivatalos név: Paraguayi Köztársaság
Területe: 406 752 km2
Lakossága: 6,3 millió 2005-ben, 4 955 000 fő volt 1995-ben
Népsűrűsége: 12,1 fő/km2
Fővárosa: Asunción
Államforma: elnöki köztársaság
Pénzneme: 1 guaraní = 100 céntimo
Nyelve: spanyol (hivatalos), guaraní
Vallásai: keresztény (római katolikus 96%), egyéb
Éghajlata: É-on trópusi; másutt szubtrópusi, az esős évszak októbertől májusig tart; Asunciónban a júniusi középhőmérséklet 18,3 °C, a januári 29,3 °C
Földhasznosítás: legelő 52%, erdő és szavanna 34%, művelt terület 5%, egyéb 9%
Elsődleges nyersanyagforrások: kasszava, cukornád, kukorica, gyapot, szarvasmarha, szójabab, rizs, dohány, gyümölcs, kávé, fa; mangán és vasérc (kiaknázatlan)
Fő gazdasági ágak: mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, növényolaj-finomítás, textilipar, cementgyártás, erdészet, faipar
Fő exportcikkek: marhahús, gyapot, szójabab, keményfa, dohány, cukor, tea
Nemzeti jövedelem/fő: 1593 USA-dollár
Természetes szaporodás: 27 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 64 év, nők 68 év
a
The post Paraguay – országleírás appeared first on Szállás, látnivalók és utazás blog-fórum útikalauz portál.
